1Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete, 2amint meg van írva a prófétáknál:
„Íme, elküldöm az én követemet a te orcád előtt,
aki elkészíti az utadat előtted;
3kiáltó szava szól a pusztában:
Készítsétek az Úrnak útját,
egyengessétek ösvényeit!“
4János pedig előállt, és keresztelt a pusztában, prédikálva a megtérés keresztségét a bűnöknek bocsánatára. 5És kiment hozzá Júdea egész tartománya és a jeruzsálembeliek is, és bűneikről vallást téve megkeresztelkedtek mindnyájan a Jordán vizében.
6János pedig teveszőr ruhát és dereka körül bőrövet viselt, és sáskát és erdei mézet evett, 7és ezt prédikálta: „Utánam jön, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó, hogy lehajolva sarujának szíját megoldjam. 8Én vízzel kereszteltelek meg titeket, de ő Szentlélekkel keresztel meg titeket.“
9Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban. 10És amikor feljött a vízből, látta az eget megnyílni, és a Lelket, mint egy galambot őreá leszállani; 11és szózat szólt az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm.“
12A Lélek pedig azonnal elragadta őt a pusztába. 13És negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt; és az angyalok szolgáltak neki.
14Miután pedig Jánost tömlöcbe vetették, elment Jézus Galileába, és prédikálta az Isten országának evangéliumát, ezt mondván: 15„Betelt az idő, és elközelített az Istennek országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.“
16Amikor pedig a Galileai-tenger mellett járt, látta Simont és az ő testvérét Andrást, amint a tengerbe hálót vetettek, mert halászok voltak; 17és ezt mondta nekik Jézus: „Kövessetek engem, és én azt teszem, hogy embereket halásszatok.“ 18Erre azonnal elhagyva a hálóikat, követték őt.
19És onnan egy kevéssé előbbre menve, látta Jakabot, a Zebedeus fiát és annak testvérét, Jánost, amint a hajóban azok is a hálókat kötözgették; 20és azonnal elhívta őket. Ők pedig atyjukat, Zebedeust a napszámosokkal a hajóban hagyva, elmentek őutána.
21Ezután bementek Kapernaumba. És mindjárt szombaton bement a zsinagógába, és tanított. 22Elálmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. 23Azok zsinagógájában pedig volt egy ember, akiben tisztátalan lélek volt, és így kiáltott fel: 24„Ah! Mi dolgunk van nekünk veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél-e, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje.“
25Jézus megdorgálta őt, és ezt mondta neki: „Némulj meg, és menj ki belőle!“ 26A tisztátalan lélek megszaggatta őt, és hangosan kiáltott, és kiment belőle.
27Mindnyájan annyira elálmélkodtak, hogy egymás között ezt kérdezgették: „Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és azok engedelmeskednek neki?“ 28És azonnal az ő híre elterjedt Galilea egész környékén.
29Ezután azonnal kimentek a zsinagógából, és Simon és András házához mentek Jakabbal és Jánossal együtt. 30Simon anyósa pedig lázasan feküdt, és azonnal szóltak Jézusnak felőle.
31És ő odamenve, megfogta a kezét, és fölemelte, úgyhogy a láz azonnal elhagyta őt, és szolgált nekik.
32Estefelé pedig, amikor leszállt a nap, mind őhozzá vitték a betegeket és az ördöngösöket; 33és az egész város összegyűlt az ajtó előtt. 34És meggyógyított sokakat, akik különféle betegségekben sínylődtek; sok ördögöt kiűzött, és nem hagyta szólni az ördögöket, mivelhogy őt ismerték.
35Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelt, kiment, és elment egy puszta helyre, és ott imádkozott. 36Simon pedig és a vele lévők utána siettek; 37és amikor megtalálták őt, ezt mondták neki: „Mindenki téged keres.“
38Ő pedig ezt mondta nekik: „Menjünk a közeli városokba, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem.“ 39És prédikált a zsinagógákban, egész Galileában, és ördögöket űzött ki.
40És jött hozzá egy bélpoklos, kérve és leborulva előtte, ezt mondta neki: „Ha akarod, megtisztíthatsz engem.“
41Jézus pedig könyörületességre indulva, kezét kinyújtva megérintette őt, és mondta néki: „Akarom, tisztulj meg.“ 42És amint ezt mondta, azonnal eltávozott tőle a poklosság, és megtisztult.
43És erősen megfenyegetve, azonnal elküldte őt, 44és mondta néki: „Vigyázz, hogy senkinek semmit ne szólj, hanem eredj el, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel a te tisztulásodért, amit Mózes parancsolt, bizonyságul nékik!“ 45Az pedig kiment, és elkezdte mindenfelé beszélni, és terjeszteni az esetet, annyira, hogy nyilvánosan immár be sem mehetett Jézus a városba, hanem kinn a puszta helyeken volt, és oda mentek hozzá mindenfelől.